Digitális terület, K+F kiadások, alapvető technológiák, monetáris és fiskális politikák a növekedés alátámasztására

Kína két ülésszaka – a nemzeti törvényhozás és a legfelsőbb politikai tanácsadó testület éves ülésszakai – március 11-én véget értek, megmutatva a világnak, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában a demokrácia, a politikaalkotás és a törvényhozás metszéspontja hogyan járul hozzá a magas színvonalú fejlődéshez, ami manapság szinte minden ország álma.

Li Keqiang miniszterelnök a hónap elején a 13. Országos Népi Kongresszus ötödik ülésszakának megnyitóján kiemelte annak szükségességét, hogy Kína folytassa az innovációvezérelt fejlesztési stratégia végrehajtását és megerősítse a reálgazdaság alapjait.

Az idei kormányzati munkajelentés ismertetésekor Li elmondta, hogy Kína elő fogja mozdítani a tudományos és technológiai innovációt az ipari korszerűsítés érdekében, kiküszöböli az ellátási láncok szűk keresztmetszeteit, és az innováció révén magas színvonalú fejlesztést fog megvalósítani.

A megjegyzések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a globális gazdaság recesszióba került a COVID-19 világjárvány közepette. A változó geopolitikai környezet és a növekvő kereskedelmi protekcionizmus tovább bonyolította a világ országainak gazdasági fejlődését.

„Az innováció eléréséhez az alapvető technológia kulcsfontosságú” – mondta Ni Guangnan, a Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa.

Ni elmondta, hogy az elmúlt évben Kína új áttöréseket ért el az alapvető technológiákban, beleértve az információs technológiát is. A hazai központi processzorchipek, operációs rendszerek és más alapvető digitális technológiák széles körben elterjedtek.

„Bár az (ezen hazai alapvető digitális technológiák) piaci részesedése összességében kicsi, az ilyen termékek abszolút száma elérte a 10 milliót” – mondta.

„Teljesen bebizonyította, hogy Kína, mint szuper nagy piac, nagy előnyökkel rendelkezik az innováció ösztönzésében. Az ország tudományos és technológiai innovációs képességei is jelentősen javultak.”

Például a félvezetők innovációja terén a kormány fokozta a hazai chipfejlesztésre irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse a külföldi félvezetőipartól való függőséget. Ez példátlan lelkesedést váltott ki, és tőkét irányított a kínai vállalkozóktól a hazai félvezetőiparba, sőt, még az autógyártók is csatlakoztak az autóchipek iránti rajongásukhoz.

A Preqin piaci tanácsadó cég szerint Kína tavaly megelőzte az Egyesült Államokat a félvezetők finanszírozása tekintetében. A kínai chipgyártók, integrált áramkör-tervezők és más félvezető startupok tavaly 8,8 milliárd dollár finanszírozást kaptak, ami több mint hatszorosa a hasonló amerikai vállalatokba fektetett 1,3 milliárd dollárnak.